+36 22 500 257 , Fax: +36 22 500 258
|
|
8111 Seregélyes, Jánosmajor 026/2 hrsz.
Tuttoferti
A MIKROELEMEK JELENTŐSÉGE
Minden mikroelem- eltekintve a bórtól, ami a sejtfalak strukturális komponenseként kakukktojásnak számít-, enzimek alkotórésze, vagy enzimatikus reakciókban közvetlenül részt vesz. Mindegyik mikroelem különböző számú enzimnek a része, ill. folyamatnak a befolyásolója. Így pl. a nikkel (Ni) csupán egyetlen növényi enzimben, az ureázban lelhető fel. Ezzel szemben egy egész sor enzim katalizátor központjában vasat (Fe) találunk. Legalább 35 olyan enzim ismert, aminek az aktivitását a mangán (Mn) befolyásolja. Azt kell feltételezzük, hogy a mikro tápanyagok funkcióiról a tudásunk még nagyon gyerekcipőben jár. Bizonyíték erre, hogy csak mostanában tudtuk meg, hogy a bór (B) a sejtfalak pektinanyagának szerkezetépítő alkotóeleme. Egy másik jó példa a nikkel (Ni) kérdése. A Ni az állatoknál esszenciális elem, pedig nincs bennük ureáz enzim. Így tehát a nikkelnek komplexebbnek kell lennie, mint amennyire jelenleg ismerjük.
A bór (B) az a tápanyag, amire leginkább a magasabb növényeknek van szükségük. Ez az a mikroelem, aminek az elsődleges funkciója még a közelmúltban is nagy kérdőjel volt. Mostanában vált ismertté, hogy a B szerkezetépítő eleme a sejtfalban található pektineknek és a sejten belüli biomembránoknak. Mivel a szerepét főként a citoplazmán kívül, a sejtfalban és a plazmamembránban tölti be, „külső elemnek“ is szokták nevezni. Figyelemre méltó tény, hogy a gyökérzetben fellépő bórhiány nagyon rövid időn belül a gyökérnövekedés lelassulásához és a gyökérsejtek káliumvesztéséhez vezet. A B virágzáskor a pollentömlő növekedéséhez elengedhetetlen. A bórhiány sokkal látványosabban jelentkezik a növény generatív szakaszában (kevesebb szemmennyiség), mint a vegetatív szakaszban (kevesebb rügy, hajtás). A Zn-hez hasonlóan a B-igény is magasabb a növény napsütötte oldalán. Ez jelzi a B szerepét a toxikus szabad gyökök működésének korlátozásában, amik az anyagcsere folyamatok során a világos oldalon jobban képződnek.

Bór a növény tápelem felvételét segíti, fontos szerepe van a virág és termésképzésben. A kielégítő bór mennyiség jó növényi vízháztartást eredményez (lásd: repce, napraforgó, cukorrépa kevésbé aszályérzékenysége). Az elmúlt évtizedekben a vetésforgóban a repce, a napraforgó (korábban a cukorrépa is) olyan mennyiségben szerepelt, amelyek jelentős mennyiségű bórt vontak ki az egyébként is bórhiányos talajból (homokos, kevésbé kötött talajok, öntéstalajok). Számos növény mikroelem tartalma bórból magasabb, mint rézből vagy cinkből, ezért szinte az összes növény esetében a bór hiánya termés mennyiség limitáló tényező. Mivel talajaink meszezése egyre nagyobb területen történik, ez jelentős kockázattal jár a bór felvételére is.

A bór igen mobilis elem a talajban azért könnyen kimosódik, hatékonyan csak lombrágyázással tudjuk pótolni.

A bór, segíti a növényekben a szénhidrátok és a cukrok szállítását, a virágok képződését és megtermékenyülését, a stresszhelyzetek (pl. szélverés, homokverés, jégverés, nagy hőingadozások, hideg periódusok) átvészelését, növeli az olajos növények olajtartalmát, valamint javítja a növények vízmérlegét. Legjelentősebb bór igénnyel a cukorrépa és répafélék rendelkeznek (1-1,5 kg/ha), a napraforgó vagy repce bórigénye hektáronként eléri a 250-500 g/ha-t, de a kalászosok is már 80-150 g/ha mellett nyújtanak kielégítő termésmennyiséget. Ezt csak külső bór pótlással lehet biztosítani, mint lombtrágya formájában.
A vashoz és a mangánhoz hasonlóan a réz (Cu) is változtatja a vegyérték számát (Cu+ – Cu2+). Ezért a réznek fontos szerep jut az elektrontranszportlánc redox-rendszereiben a fotoszintézis során, valamint a sejtlégzésben is. Rézhiány esetén mikroszkóp alatt a sejtfalak alacsony lignin tartalma figyelhető meg. A következmények súlyosak lehetnek a növények stabilitására és a szállító szövetek felépítésére nézve. A vegetatív növekedéstől is erősebben gátolt a generatív fejlődés, mert a rézhiány a pollensterilitáshoz vezethet. Gabonaféléknél extrém esetben üres kalászok fejlődnek. A réz a talajban erősen kötődik a szerves anyaghoz. Szerves anyag kivitele a földre- vagy akár a zöldtrágyázás-, korlátozza a réz hozzáférhetőségét. A növényi szervezeten belül megfigyelhető a réz és a nitrogén mennyiségének kölcsönhatása. A réz belső raktározásán a túlzott nitrogén ellátottság ront. A növényi szövetekben megfelelő rézellátottság esetén jól vizsgálható, hogy ne lépjünk át egy kritikus Cu/N arányt és ne alakuljon ki rézhiány
A vashoz hasonlóan a Mn is képes az oxidációs számát megváltoztatni, amiből a fiziológiai funkcióinak egy része levezethető. A Mn az egyetlen olyan elem, ami a Mn2+/ Mn3+ redoxpárban elég magas oxidációs potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy a fotoszintézis folyamatában önállóan képes a vizet oxidálni. Ilyenkor oxigén (O2 ) keletkezik. A Mn-nak ez a képessége a földi élethez elengedhetetlen. Az evolúció folyamán ez döntő lépés volt a magasabb fejlettségi szintek felé, ahol a sejt komplementerekben a reaktív Mn3+ került előtérbe. A primitív bakteriális fotoszintézis során ez még nem volt lehetséges. Oldható és a növények számára felvehető a redukált, Mn2+ forma, ami a talajban egyensúlyban van az oxidált, oldhatatlan Mn4+-al. A Mn felvehetőségét a pH-érték és a talaj oxigén tartalma nagyban befolyásolják. Gabona földeken – főként tavasszal – ez úgy mutatkozik, hogy az állomány a traktor nyomában sokkal zöldebb, mint mellette. Ez nagy valószínűséggel Mn hiányra utal, mert a tömörödött talajban a Mn könnyebben felvehető, mint a levegőzött, lazább szerkezetű részeken. Az intenzív mezőgazdaság az egyre gyakoribb talajlazítással, javuló vízelvezetéssel, vagy az esetenként túlzott meszezéssel kedvez a Mn hiány előfordulásának. Mn hiánytünetek gyakran klorózis formájában jelentkeznek, de a vashiánnyal ellentétben nem a legfiatalabb, hanem a fiatal, éppen kiterülő leveleken figyelhetők meg.
A cink a növényben, ugyanúgy, mint a talajoldatban, kétértékű kation formájában található meg. Fiziológiai szerepe főként enzimek katalizálásában, valamint tetraéder komplexek képzésében nyilvánul meg. A Zn stabilizálja a fehérjék térbeli szerkezetét, valamint a regulációs fehérjéket a DNS-ben és RNS-ben. Tipikus cinkhiány tünet a kislevelűség, ami a fitohormon-háztartásban fellépő zavarok miatt alakul ki. Újabb kutatások bizonyítják, hogy a megfelelő cinkellátottság jobb betegség-ellenállóságot, valamint jobb pollen- és vetőmag vitalitást biztosít.
A molibdén (Mo) magasabb rendű növények négy enzimjének a része. A nitrogén felvétel folyamatának kezdő enzimjeként a Mo-tartalmú nitrát-reduktáz enzim gondoskodik róla, hogy a felvett nitrátból a nitriten, majd az ammónián át vezető út végén növényi aminosavak, fehérjék épülhessenek fel. A Mo hiány éppen ezért a növényt mérgező nitrát felhalmozódásához vezethet. Különösen jelentősé elem a Mo a pillangós növényeknél, mert azok nitrogenáz enzimje Mo-t tartalmaz. Ezért azok a növények, amelyek növekedésükhöz a levegő nitrogénjére vannak utalva, a Mo hiányból következő nitrogénhiány miatt kisebb növésűek, alacsonyabbak lesznek. Ezeken túl a Mo hiány okozta gátolt pollenképződés, alacsonyabb terméshozam és a levéldeformációk fiziológiai okai egyenlőre még nem ismertek.

RUDD

A megbízható kombináció

Az oldat optimális hatóanyagtartalmának köszönhetően a RUDD a növények levelén, szárán, törzsén, gyökérrendszerén keresztül képes felszívódni, ezáltal lehetségessé válik a növények tápanyagigényének optimális mértékű biztosítása.
A RUDD általános használatával a hagyományos műtrágyák (nitrogén, más egyéb hatóanyag-tartalmú műtrágyák) mennyiségének akár 25 %-os csökkentése lehetséges. A kelátképzőnek és a sűrűbb gyökérzetnek köszönhetően a talajból a tápanyag felvétele nagyobb mértékű lesz.
  • A RUDD megújítja az öreg, károsodott szöveteket
  • A RUDD aktiválja a növényi enzimek képződését.
  • Elősegíti a gyökérképződést, különösen a másodlagos gyökerek kialakulását.
  • A cyroprotect hatáson keresztül, nagyobb ellenállást biztosít a növénynek az extrém időjárási hatásokkal szemben.
  • RUDD alacsony pH tartalmával a talajok pH-szabályozóképességét is biztosítja.
  • Erősíti a növény természetes immunrendszerét, ezáltal ellenálló képességét a vírusos és bakteriális fertőzésekkel szemben.
  • Elősegíti a virág-, gyümölcsképződést, javítja a termés minőségét
  • Környezetbarát, nem tartalmaz semmilyen nehézfémet, használata után szermaradvány sem marad a növényben.
  • A RUDD jól keverhető az összes növényvédő szerrel
RUDD
Felhasználási javaslat
Kultúra Alkalmazási időszak
Szántóföldi növények:
800 ml RUDD 300 l vízhez a vegetáció kezdetén
400 ml RUDD 300 l vízhez 2–3 szoros ismétlésse
Zöldségfélék (Paradicsom, Paprika, Sárgadinnye, Görögdinnye…)
2000 ml RUDD, 300 l vízhez a vegetáció kezdeti időszakában
250 ml RUDD, 300 l vízhez 2–3 szoros ismétléssel.
Gyümölcs és szőlő:
1500 ml RUDD 300 l vízhez tavasszal
500 ml RUDD 300 l vízhez 2–3 szoros ismétléssel.
Cukorrépa, Krumpli, Hagyma, Fokhagyma, Sárgarépa:
600 ml RUDD 300 l vízhez a vegetáció kezdetén
300 ml RUDD 300 l vízhez 2–3 szoros ismétléssel
Dió, Mogyoró
1500 ml RUDD 300 l vízhez a vegetáció kezdetén
400 ml RUDD 300 l vízhez 2–3 szoros ismétléssel
Dísznövények:
600 ml RUDD 300 l vízhez a vegetáció kezdetén
2–3 szoros ismétlés 15 naponta
Vetéselőkészítés: 2 l RUDD 1000 kg vetőmag áztatásához
Sportfüvek, pázsitok: 2 havonta 10–12 l/ha
Növénykondicionáló szer

További Tuttoferti mikroelemek

Tuttoferti® Bór
Tuttoferti® Calcium
Tuttoferti® Calphos
Tuttoferti® Réz
Tuttoferti® Cink
Tuttoferti® Mangán
Tuttoferti® Molibdén
Tuttoferti® Mikroelem Szuszpenzió TriMax