Mikroelemek

A vashoz és a mangánhoz hasonlóan a réz (Cu) is változtatja a vegyérték számát (Cu⁺ – Cu²⁺). Ezért a réznek fontos szerep jut az elektrontranszportlánc redox-rendszereiben a fotoszintézis során, valamint a sejtlégzésben is. Rézhiány esetén mikroszkóp alatt a sejtfalak alacsony lignin tartalma figyelhető meg. A következmények súlyosak lehetnek a növények stabilitására és a szállító szövetek felépítésére nézve. A vegetatív növekedéstől is erősebben gátolt a generatív fejlődés, mert a rézhiány a pollensterilitáshoz vezethet. Gabonaféléknél extrém esetben üres kalászok fejlődnek. A réz a talajban erősen kötődik a szerves anyaghoz. Szerves anyag kivitele a földre- vagy akár a zöldtrágyázás-, korlátozza a réz hozzáférhetőségét. A növényi szervezeten belül megfigyelhető a réz és a nitrogén mennyiségének kölcsönhatása. A réz belső raktározásán a túlzott nitrogén ellátottság ront. A növényi szövetekben megfelelő rézellátottság esetén jól vizsgálható, hogy ne lépjünk át egy kritikus Cu/N arányt és ne alakuljon ki rézhiány.

A vashoz hasonlóan a Mn is képes az oxidációs számát megváltoztatni, amiből a fiziológiai funkcióinak egy része levezethető. A Mn az egyetlen olyan elem, ami a Mn²⁺/ Mn³⁺ redoxpárban elég magas oxidációs potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy a fotoszintézis folyamatában önállóan képes a vizet oxidálni. Ilyenkor oxigén (O₂ ) keletkezik. A Mn-nak ez a képessége a földi élethez elengedhetetlen. Az evolúció folyamán ez döntő lépés volt a magasabb fejlettségi szintek felé, ahol a sejt komplementerekben a reaktív Mn³⁺ került előtérbe. A primitív bakteriális fotoszintézis során ez még nem volt lehetséges. Oldható és a növények számára felvehető a redukált, Mn²⁺ forma, ami a talajban egyensúlyban van az oxidált, oldhatatlan Mn⁴⁺-al. A Mn felvehetőségét a pH-érték és a talaj oxigén tartalma nagyban befolyásolják. Gabona földeken – főként tavasszal – ez úgy mutatkozik, hogy az állomány a traktor nyomában sokkal zöldebb, mint mellette. Ez nagy valószínűséggel Mn hiányra utal, mert a tömörödött talajban a Mn könnyebben felvehető, mint a levegőzött, lazább szerkezetű részeken. Az intenzív mezőgazdaság az egyre gyakoribb talajlazítással, javuló vízelvezetéssel, vagy az esetenként túlzott meszezéssel kedvez a Mn hiány előfordulásának. Mn hiánytünetek gyakran klorózis formájában jelentkeznek, de a vashiánnyal ellentétben nem a legfiatalabb, hanem a fiatal, éppen kiterülő leveleken figyelhetők meg.

A cink a növényben, ugyanúgy, mint a talajoldatban, kétértékű kation formájában található meg. Fiziológiai szerepe főként enzimek katalizálásában, valamint tetraéder komplexek képzésében nyilvánul meg. A Zn stabilizálja a fehérjék térbeli szerkezetét, valamint a regulációs fehérjéket a DNS-ben és RNS-ben. Tipikus cinkhiány tünet a kislevelűség, ami a fitohormon-háztartásban fellépő zavarok miatt alakul ki. Újabb kutatások bizonyítják, hogy a megfelelő cinkellátottság jobb betegség-ellenállóságot, valamint jobb pollen- és vetőmag vitalitást biztosít.

A molibdén (Mo) magasabb rendű növények négy enzimjének a része. A nitrogén felvétel folyamatának kezdő enzimjeként a Mo-tartalmú nitrát-reduktáz enzim gondoskodik róla, hogy a felvett nitrátból a nitriten, majd az ammónián át vezető út végén növényi aminosavak, fehérjék épülhessenek fel. A Mo hiány éppen ezért a növényt mérgező nitrát felhalmozódásához vezethet. Különösen jelentősé elem a Mo a pillangós növényeknél, mert azok nitrogenáz enzimje Mo-t tartalmaz. Ezért azok a növények, amelyek növekedésükhöz a levegő nitrogénjére vannak utalva, a Mo hiányból következő nitrogénhiány miatt kisebb növésűek, alacsonyabbak lesznek. Ezeken túl a Mo hiány okozta gátolt pollenképződés, alacsonyabb terméshozam és a levéldeformációk fiziológiai okai egyenlőre még nem ismertek.