Réz

A réz nélkülözhetetlen a fotoszintézisben, a légzésben, a vízháztartásban, a növekedésben, az asszimilációban, a ligninképzésben és a sejtfalszilárdításban, a betegség-ellenállóságban és a szárazságtűrésben.

A réz javítja a növényi bőrszövetek környezeti hatásokkal, kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenálló képességét. A termék hatóanyaga másodlagosan hatékony a peronoszpóra típusú gombabetegségek ellen (napraforgó, szőlő, zöldségfélék).

A kalászosok reagálnak legérzékenyebben a réz hiányára. Ennek tünete általában már a bokrosodás után jelentkezik: a levélcsúcsok kifehérednek, a levelek keskenyek maradnak és bepödrődnek!

Növényeink réz igénye széles skálán mozog. Míg a napraforgó vagy kukorica nagy mennyiségben vesznek fel rezet a talajból, de hiányát nem „büntetik” jelentős termés elmaradással, addig a gabonák réz igénye alacsonyabb, hiánya mégis jelentős termés mennyiség és beltartalmi érték romlással jár. A meszes, lúgos talajok rézben gyengébben szolgáltatnak, de időszakos rézhiány alakulhat ki a jelentős nitrogén, foszfor trágyázás következtében, vagy a magas mangán, vas tartalmú talajokon. Rézhiány még a magas réz tartalmú talajokon is kialakulhat, különösen veszélyeztetetté téve a szőlő, gyümölcsösök sikeres termesztését. A réz nélkülözhetetlen az oxidáz-enzimek katalizálásában, zsírsavak hidroxilációjában, része a fotoszintetikus elektron transzpornak, valamint hozzájárul a klorofill és más színtestek stabilitásának megőrzésében. Fontos szerepet játszik továbbá a növények fehérjeszintézisében és szénhidrát-anyagcseréjében. Mivel a réz a kloroplaszt fehérje, a plasztocianin egyik alkotójaként a két fotokémiai rendszer közt létrejövő elektrontranszport folyamatosságát biztosítja, így közvetlenül a növények fotoszintetikus aktivitásának fontos alkotóeleme. Felvétele a fiatal és intenzív növekedési fázisban, a dinamikus gyökeresedés szakaszban a legaktívabb.

Hatóanyag tartalom (m/v %): 5% Réz (Cu); 5,9% SO₃